Pulmonális hipertónia tünetei.
A pulmonális hypertónia, a tüdőben mérhető magas vérnyomás 1. rész
Főoldal » Betegségek » Tüdőbetegségek » A pulmonális hypertónia, a tüdőben mérhető magas vérnyomás 1. A kapillárisok szűkülnek, majd elzáródnak, elpusztulnak.
Emiatt a vér csak nehezen tul áramolni a tüdőn keresztül. A nagy ellenállás miatt a szív jobb kamrájának fokozott munkát kell végeznie, amely hosszú távon károsítja a szív izomzatát, ez végül elgyengül.
- PharmaOnline - Május a Pulmonális Hypertonia Világnapja
- PAH: a "rejtőzködő" magas vérnyomás - HáziPatika
- Magas vérnyomás mikor hivjunk mentőt
- Molnár Dóra, kardiológus A kis vérkörben megnövekedett vérnyomást nevezzük pulmonális hipertóniának.
- Május 5.
A jelenleg elérhető kezelés képes csökkenteni a tüneteket, javítja a betegek általános pulmonális hipertónia tünetei. Tünetek A pulmonális hypertónia tünetei a korai stádiumban nehezen észlelhetőek.
Kezdetben terhelés közben jelentkezik nehézlégzés, amely később nyugalomban is megjelenik. Jellemző a fáradékonyság, szédülés, akár ájulás is felléphet.
Kiknél nagyobb az esély a PAH kialakulására?
Az ajkak elkékülése cyanosis a romló keringés és az oxigénhiány következménye. A folyadékpangás miatt a bokák körül duzzanat, ödéma is megjelenhet, a hasüregben pedig ascites hasvíz felszaporodás észlelhető. A betegek magas pulzusra és szívdobogásérzésre panaszkodhatnak.
A tüdőbe a jobb kamrán keresztül kerül a vér. A tüdőbe érve a vér leadja a széndioxidot, oxigént vesz fesz.
Mi is az a PAH?
Az oxigénben dús vér a tüdő kis erein átfolyva eljut a bal kamrába, amely az egész test irányába továbbküldi a frissen, oxigénnel dúsított vért. Normális körülmények között a vér alacsony pulmonális hipertónia tünetei, könnyen folyik át a tüdő ereiben.
Ha a tüdő ereinek bélése megváltozik, megvastagszik, az ér beszűkül, a vér nehezebben áramlik. Emiatt nő a nyomás a tüdő artériáiban. Kockázati tényezők Ha a pulmonális hipertónia kiváltó oka nem ismert, idiopáthiás pulmonális hipertóniának nevezi. Ha más betegség következétben jön létre a kórkép, akkor szekunder pulmonális hipertóniáról van szó.
Ilyen betegség a tüdőembólia, az empfizéma, egyes autoimmun betegségek, mint a szkleroderma és a lupus, az alvási apnoé szindróma és más alvási rendellenességek, a sarlósejtes vérszegénység, illetve veleszületett szívbetegség. Szintén ilyen gondot okozhat a májcirrózis, az AIDS, a tüdő fibrózisát okozó tüdőbetegséget, a bal szívfél elégtelenség.
A magas tengerszint feletti magasságban élők is ki vannak téve a pulmonális hipertónia veszélyének, sőt a kokain is a kockázatti tényezők közöt szerepel. Szövődmények A betegség szövődményei közül kiemelendő a jobb szívfél elégtelenség cor pulmonale.
Mi okozza a pulmonális hipertóniát?
Ilyen esetben a jobb kamra fala a fokozott terhelés miatt kezdetben megvastagodik, majd kitágul. A pulmonális hipertónia vérrögképződésre hajlamosít. Felléphetnek szívritmuszavarok és tüdővérzés is. Kivizsgálás A korai stádiumban elkezdett kezeléstől várható a legjobb eredmény. Mivel a kivizsgálás nehézlégzés esetén nem szokott túl hosszúra nyúlni, ezért a kezdeti tünetek jelenlétében nem minden esetben sikerül kimutatni a valódi pulmonális hipertóniát.
Ahogy a tünetek fokozatosan romlanak, a betegség gyanúja tovább nő, ezért az orvos kiegészítő vizsgálatokat írhat elő.
A vérvizsgálatok a vér összetételét vizsgálják. A mellkas-röntgenfelvétel során nem csak a tüdő, a szív nagságysága és alakja is megtekinthető. A betegek közel egyharmadában a mellkas röntgen nem tűnik kórosnak.
Jogszabályfigyelő
A szív ultrahang vizsgálata során észlelhetőek olyan jelek, amelyek felvetik a tüdőben uralkodó magas nyomás gyanúját. Egyes esetekben a nyugalmi ultrahang nem mutat eltéréseket, de terhelés hatására megjelennek a kóros eltérések a szívben. Ultrahang vizsgálat belülről is készülhet, ez az úgynevezett transoesophagealis echocardiogram.
Ekkor egy hajlékony csőszerű eszközt vezetnek a nyelőcsőbe a szívtájékig. A vizsgálat érzéstelenítéssel történik.
A jobb szívfél katéterezés a legmegbízatóbb diagnosztikus módszer a pulmonális hypertónia kimutatására. A katétert egy kar vénán keresztül juttatják a jobb kamrába, majd a tüdő artériába.
Az érbe jutva megmérhető az ott uralkodó nyomás. A vizsgálattal a kezelés hatékonyságát is nyomon lehet követni. A tüdő állapotának mérésére légzésfunkciós vizsgálatot és izotópos vizsgálatot is előírhat a kezelőorvos.
