Szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat, Account Options
Szükségem-e Asprin-ra a szívroham vagy agyvérzés megelőzésére?
Recommended Articles Háttér és célok Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek.
Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük. Módszer Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel 15 férfi és 14 nő készítettünk félig strukturált interjúkat.
Szívultrahang 4 fajtája, 5 eredménye és online foglalás
Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel magas vérnyomás normatív élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt.
Eredmények Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak.
Lobotómia: régen bevett orvosi eljárás, ma már igazi horror
Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt.
Következtetések Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Background and aims An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status.
Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction.
The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction.
Methods In szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals 15 males and 14 females have been asked by a semi-structured interview.
Topics of career orientation, working habits, work motivations, experiences of work addiction, and physical and mental health have been involved in the interviews. The texts of the interviews have been analyzed by qualitative content analysis, by using both deductive and inductive methods.
We applied the six steps of thematic analysis by Braun and Clarke Results Individuals with a high risk of work addiction have reported several negative signs of deterioration of physical health as a consequence of excessive work, such as motoric diseases, autoimmune diseases, cardiovascular and gastrointestinal diseases, obesity, sleep disorders, and burnout.
They have experienced negative changes in their health behavior too: unhealthy eating behaviors, lack of physical activity, and a lower need for sleep have been reported. Conclusion Our results have indicated that at-risk population considered physical health symptoms as consequences of excessive work and work addiction. Abstract Háttér és célok Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására.
Ezt jól érzékelteti az a két fontos változás, amelyeket a mentális zavarok kézikönyveinek BNO és DSM legutóbbi kiadásaiban láthatunk.
Lobotómia: régen bevett orvosi eljárás, ma már igazi horror
Az említett két zavaron kívül még számos viselkedési addikciót tartunk számon Demetrovics és Kun,bám az egyes jelenségekkel kapcsolatos bizonyítékok mennyisége nagyon változó Brand és mtsai, ; Bőthe és mtsai, ; Müller és mtsai, Az egyik feltörekvő terület a viselkedési addikciók kutatásán belül a munkafüggőség, amely bár egyre nagyobb figyelmet kap, még mindig számos megválaszolatlan kérdéssel néz szembe Kun és Demetrovics, ; Atroszko, Demetrovics és Griffiths, Ugyanakkor nem elhanyagolható azon személyek aránya, akiket érint a munkafüggőség problémája: az eddigi két vizsgálatban, amelyben országos felmérést készítettek Norvégia és Magyarországhasonló eredményeket kaptak: a felnőtt munkavállalók kb.
Ez a magas érték arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenséggel kapcsolatosan jóval több kutatásra lenne szükség.
Ez a megközelítés azonban sajnos téves, hiszen maga a probléma, a munkafüggőség definícióinak egyik legfontosabb eleme, hogy a túlzott munkavégzés miatt a személy számos kedvezőtlen, káros következménnyel néz szembe.
A munkafüggőség problémáját először a hetvenes évek elején írták le. A későbbiekben a munkafüggőséget különböző tényezők alapján próbálták megragadni, mint a munkával töltött idő Mosier,a munkával kapcsolatos attitűdök Machlowitz,a munkával kapcsolatos késztetés, involváltság és élvezet kombinációi Spence és Robbins, Továbbá voltak, akik a munkafüggőséget egy speciális viselkedési mintázatként írták le pl.
Scott, Moore és Miceli,míg mások elsősorban a maladaptív, addikciós jellegét hangsúlyozták a jelenségnek Porter, ; Robinson, A szakirodalomban általánosan elfogadott az ún. Ez a megközelítés az addikciók hat fő komponensét írja le, és ezeket a munkafüggőség vonatkozásában az alábbi módon érhetjük tetten: 1. Kitűnés szaliencia : a személy életében a munkavégzés a legfontosabb; a munkával kapcsolatos teendők uralják a személy gondolatait, érzéseit és viselkedését is.
Hangulatmódosítás: a személy arra használja a munkavégzést, hogy általa pozitívabb hangulati, érzelmi állapotba kerüljön, és elkerülje a kellemetlen hangulati élményeket és feszültségeket. Tolerancia: a személy egyre többet és többet dolgozik annak érdekében, hogy megfelelően érezze magát pl.
Megvonás: ha a személy valamilyen oknál fogva nem tud dolgozni, kellemetlen — elsősorban pszichés — megvonási tüneteket él meg; szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat és ingerültté válik, szorongást, hangulatingadozást, idegességet, bűntudatot, depresszív tüneteket tapasztalhat.
Konfliktus: a túlzott mennyiségű munkavégzés a személy életében számos területen okoz konfliktusokat: rendszeresen összetűzésbe kerül hozzátartozóival interperszonális konfliktusa túlzott munkavégzés konfliktusba kerül az élet egyéb területeivel pl.
Visszaesés: bár a munkafüggő személy időről időre megpróbálja csökkenteni a munkavégzését, és más tevékenységeknek is próbál nagyobb tered engedni, az ezzel kapcsolatos változtatások nem tudnak tartósak lenni, és ismételten visszacsúszik egy maladaptív munkavégzési módba. Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a munkafüggőség problémáját célzó mérőeszközök alapvetően szűrő kérdőívekként működnek, és elsősorban a jelenség kockázatát tudják megbecsülni Clark, Smith és Haynes, ; Urbán és mtsai, Mivel a munkafüggőségről jelenleg nem állnak rendelkezésre hivatalos diagnosztikai kritériumok és olyan pszichometriai eljárás sem, amelynek alapján egy személyről egyértelműen kijelenthető volna, hogy ő munkafüggő-e vagy sem, így — ahogy szokás ezt más problémák, akár viselkedési addikciók esetében — a kutatásokban ezeket a szűrő kérdőíveket alkalmazzák.
Ezek megbízható és érvényes módszerek arra, hogy a munkafüggőség szempontjából a kockázati csoportba tartozó személyeket azonosítsuk pl. Orosz és mtsai, ; Urbán és mtsai, A munkafüggőség addiktológiai szempontú megközelítésében tehát az ártalmas következmények és a distressz megélése mindenképpen kulcsfontosságúnak tekinthetők. A kutatások többek között arra keresik a választ, hogy milyen kockázati tényezők állnak a munkafüggőség hátterében, továbbá, hogy milyen kedvezőtlen kimenetelekkel járhat az, ha valaki túlzottan sokat dolgozik.
A kockázati tényezők sorában több személyiségvonást — pl.
Ezen tényezők között érdemes megemlíteni a munkavégzés és a munkahely strukturális tényezőit pl. Utóbbiak közé tartozik például a munkahelyi társas szívegészségügyi diétás tervek, a munkahelyi hangulat, a szervezeti felépítés és a szervezeti kultúra is Griffiths, A munkahelyek között is létrejöhetnek ún. Noha a területen végzett kutatások többsége keresztmetszeti jellegénél fogva nem fogalmazhat meg egyértelmű ok-okozati viszonyokat a munkafüggőség és a vele együtt járó tényezők között, számos vizsgálat arra utal, hogy a munkafüggőségnek komoly kockázata van mind a fizikai, mind a mentális egészségre nézve Sussman, Munkafüggőség és fizikai egészség A globalizáció térnyerésével, a kommunikáció és a technológia elmúlt évtizedekben lezajlott rohamos fejlődésével, a fogyasztói társadalom eluralkodásával párhuzamosan egyre több változás zajlik le a munkahelyek világában.
A cégek alkalmazkodva ehhez az új környezethez egyre több és gyorsabb munkát várnak el a dolgozóktól Porter és Kakabadse, A technikai fejlődéssel együtt bizonyos mozgásszervi és mentális betegségek korábbi életkorban jelennek meg.
Ehhez hozzájárulhatnak az olyan tényezők is, mint a fizikai munka és a napi testmozgás lecsökkenése, az ülőmunka elterjedése vagy a tömegközlekedés kockázatai Borbély és Pecze, A munkahelyi stressznek, szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat összetevőinek és következményeinek igen széles a szakirodalma, ahogy arról is igen sok kutatás született, hogy a munkahelyi stressz számos közvetett és közvetlen módon tehet kárt az egészségi állapotban Ganster és Rosen, Ezek a tényezők egyértelmű pozitív kapcsolatot mutatnak a szív-érrendszeri betegségekkel és az abból fakadó mortalitással is Belkic, Landsbergis, Schnall és Baker, ; Kristensen, A munkahelyi stressz emellett kedvezőtlenül befolyásolja az egészség-magatartást is Salavecz, A túlzott munkahelyi stressz például növeli a dohányzás és az alkoholfogyasztás kockázatát Frone, ; Peter, Alfredsson, Hammar, Siegrist, Theorell és Westerholm,az egészségtelen táplálkozási szokások jelenlétét és az elhízás kialakulását Kivimaki és mtsai,illetve az alvási szokások megváltozásához és alvászavarokhoz is vezethet Kecklund és Akerstedt, Mind-ezen egészség-magatartási tényezők pedig káros hatással vannak a személy testi és lelki egészségére egyaránt Siegrist és Rödel, Maga a túlzott mennyiségű munka is kifejezetten veszélyeztető tényező lehet a stressz és azzal összefüggő betegségek kialakulása és a kiégés szempontjából.
A pók hálója: Nagy-Britannia második birodalma (dokumentumfilm)
A halál oka általában szív- és érrendszeri betegségekhez köthető. Egyes kutatók szerint pedig a japán lakosság szív- és érrendszeri problémákkal kapcsolatos elhalálozásainak körülbelül egyharmadában karoshiról van szó, azaz a túlzott munkavégzés és az ahhoz köthető stresszes életmód eredményezi a halált Nishiyama és Johnson, A munkafüggők esetében, akik rengeteget dolgoznak, emellett saját magukkal szemben túlzottan magas elvárásokat támasztanak, folyamatosan megerősítésre és elismerésre vágynak Porter, ; Robinson,illetve szoronganak attól, hogy eleget dolgoznak-e, és kellőképpen jól teljesítenek-e, könnyen elvárható a magasabb stressz-szint jelenléte.
Ez azzal is összefügg, hogy a munkafüggők nagyon nehezen tudnak kikapcsolódni és elszakadni a teendőiktől: gondolatban még akkor is dolgoznak, vagy a feladataikon jár az eszük, amikor fizikailag valamilyen más tevékenységet végeznek Fassel, ; Porter, Ahogy Ng, Sorensen és Feldman modelljében felvázolja, a munkafüggőség során mind közvetlen tényezők — mint a kevesebb kikapcsolódás és testmozgás —, illetve közvetett tényezők — mint a kedvezőtlenebb egészség-magatartási formák kevesebb alvás, gyakoribb dohányzás és egészségtelenebb táplálkozás — hozzájárulhatnak az egészségügyi problémák kialakulásához.
A munkafüggőséggel kapcsolatos kutatások egy részében arra keresték a választ, hogy a zavarban szenvedők között miként tapasztalhatók a különböző egészségügyi panaszok és betegségek. Önjellemzéses kérdőíves módszertanú kutatások keretében többen is azt találták, hogy a munkafüggőség tünetei együtt járnak az emelkedett szintű munkahelyi dehidrációs hipertónia Spence és Robbins, ; Kanai, Wakabayashi és Fling,és ezt egy átfogó metaanalitikus tanulmány is alátámasztotta Clark és mtsai, Emellett szintén keresztmetszeti, kérdőíves kutatások bizonyítják azt, hogy a munkafüggőség szempontjából kockázati csoportba sorolt személyek között gyakrabban jelentkeznek alvászavarok és kimerültség, több alkoholt fogyasztanak, gyakrabban panaszkodnak hátfájásra, többet hiányoznak munkahelyükről egészségügyi okok miatt, és kedvezőtlenebb pszichés jólléttel jellemezhetők Salanova és mtsai, ; Matsudaira és mtsai, ; Avanzi, Van Dick, Fraccaroli és Sarchielli, ; Yang, Qiu, Lau és Lau, Egy hazai reprezentatív lakossági felmérés szerint azok a személyek, akik magasabb munkafüggőség-pontszámot kaptak, elégedetlenebbek voltak a saját egészségi állapotukkal Kun, Magi és mtsai, Mindezek mellett a munkafüggőség egyértelmű együtt járást mutat a kiégéssel is: nem csupán a túlhajszolt munkavégzés, a sok munkahelyi stressz, hanem a munkafüggőség jelenléte is növeli a kiégés kialakulásának kockázatát Clark és mtsai, Kvalitatív kutatások a munkafüggőség területén A munkafüggőséggel kapcsolatos, eddig összefoglalt kutatási eredmények alapvetően kvantitatív módszertanon alapultak, és rendkívül kevés kvalitatív kutatás készült eddig a területen, és azon belül igen kevés adattal rendelkezünk az egészségi állapotra vonatkozóan.
Porter és Kakabadse sokat dolgozó informatikusokkal és menedzserekkel készítettek szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat és fókuszcsoportos beszélgetéseket.
szívbetegség Archívum - oldal 2 nak,-nek 4 - Capital Kardiológia Associates
Ezek elemzése során azt találták, hogy a munkafüggőként jellemzett személyek nagyon nehezen szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat kikapcsolni, relaxálni, és akár még a nyári vakációjuk idején is folyamatosan a számítógépük előtt ülnek és dolgoznak.
Ezek a jellemzések párhuzamba állíthatók az ún. Végül Russell tanulmányát is érdemes megemlítenünk, amelyben a szerző az amerikai Névtelen Munkafüggők Workaholics Anonymous közösség által írt sajátélményű szövegek tartalomelemzését végezte el.
Az érintettek úgy írtak problémájukról, mint ami egy progresszív betegség, és amelyet csak akkor vesz észre a személy, ha már nagy a baj: például egészségügyi problémák jelentkeznek vagy társas kapcsolatai romlottak meg súlyosan. Az élettörténeti leírásokban volt, szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat azt emelte ki, hogy az intenzív munkavégzés közben nem vett tudomást sem a fáradtságról és kimerültségről, sem pedig a testi vagy érzelmi fájdalomról.
A kutatás célja A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az eddigi néhány, elsősorban kérdőíves módszertanú, kvantitatív kutatás arra utal, hogy a munkafüggőség esetében mind kedvezőtlen egészség-magatartási szokások, mind pedig az egészségromlás tünetei is tapasztalhatók. Ezek az összefüggések bár érvényesek, nem kellőképpen árnyaltak abból a szempontból, hogy milyen módon kapcsolódnak egymással az egészségügyi problémák és a munkafüggőség tünetei.
Úgy véljük, az érintettek személyes tapasztalatai jóval árnyaltabbá tehetik az eddigi tudásunkat erről a területről. A kutatás célja tehát egyrészről a munkafüggőség és a fizikai egészség közötti összefüggések feltárása, másrészről az egészség-magatartási szokások megismerése munkafüggőségben érintett személyek beszámolói, saját értelmezésük alapján. Tudomásunk szerint hasonló, fenomenológiai szív egészségügyi csapok kutatás eddig nem készült Magyarországon.
Ezen online vizsgálatban aktív munkaviszonnyal rendelkező, felnőtt személyek vettek részt, a kutatás fő célja pedig a munkafüggőség háttérdimenzióinak, pszichológiai jellemzőinek feltárása volt.
A munkavégzési szokásokra vonatkozó kérdések mellett számos különböző skálát töltöttek ki, melyek személyiségdimenziókra, munka- és teljesítménymotivációkra és társas kapcsolati tényezőkre irányultak. A résztvevők az online adatfelvétel során kitöltötték a WART-R kérdőívet is Munkafüggőség Rizikója Teszt [Work Addiction Risk Test], Robinson, Post és Khakee, ; Urbán és mtsai,amelynek segítségével meghatározhatók voltak a munkafüggőség szempontjából magas rizikójúnak tekinthető személyek minimum 67 pontot szereztek a maximális pontból.
A kérdőív végén valamennyi résztvevő szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat arról, hogy megkereshetjük-e jövőbeli kutatásunk során, és e célból megadhatta az szív-egészségügyi jelentés 4 dolgot mutat. A pozitív választ adó közül választottuk ki a magas rizikójú személyeket főakik közül véletlen kiválasztással, több körben kerestünk meg összesen személyt. A vizsgálati személyekkel előre egyeztetett időpontban készítettünk interjút a kutatást lebonyolító intézményben, A tájékoztatás és az adatkezelés ismertetése mind szóban, mind írásos formában megtörtént, ezeket az interjúalanyok aláírták.
Az interjút minden alkalommal egy fő készítette, összesen 8 mit kell kezdeni a magas vérnyomással. Az interjúerek között 6 fő viselkedéselemző BA-diplomával rendelkezett, és pszichológia mesterképzésben vett részt, 1 fő pszichológia doktori program hallgatója volt, és 1 fő pszichológia PhD-fokozattal rendelkezett.
